A falu története
A község területén már a késő vaskorban állt egy kelta település. A római korban a Völgy-dűlőben téglaégető kemencék működtek. Később is folyamatosan lakott volt, erre utal az itt talált népvándorláskori temető is.
A mai községet 1374-ben Zerdahel alakban említik először, de valószínűleg sokkal korábban keletkezett. Első említésekor már vásártartási joggal rendelkezett, ahol szerdai napokon tartották a vásárokat. Ebben az időben valószínűleg a környék gazdasági központja volt. A falu temploma is állt már a 14. században, eredetileg román stílusú volt.
Szerdahely a 16. századig Rohonc várának tartozéka. 1532-ben elpusztította a Kőszeget ostromló török sereg.
Az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 1548-ban már önálló plébánia volt. Lakói nem sokkal később evangélikusok lettek.
A 16. század elején a Sibrik család birtoka lett, később rohonc-szalónaki uradalom részeként a Batthyány és Nádasdy családok birtoka. 1744-ben a falunak 1 takácsa volt, és a helyi gazdák mellett 27 velemi birtokos is gazdálkodik itt. Kocsmáztatás Szent Mihály ünnepétől karácsonyig tartott. 1767 körül a helyeik a tilalom ellenére kitermelték a Zsápereket, amely eredetileg erdő volt, majdan ültetvényes szőlővé és gyömölcsössé alakították. A jobbágyok megélhetését az erdészkedés, és bérmunka egészítette ki.
1697-től van feljegyzés a tanítóról. 1743-ban Pollak Mihály volt plébános és tanító. 1770-ben Deáky Mátyás tanít, télen is akár 20-30 főt. A mai iskolaépület az 1960-as években készült el 8 tanteremmel és egy politechnikai szobával, jelenleg a Kőszegi Kistérség összevont intézményének tagiskolája.
A 19. századtól körjegyzőség székhelye volt. 1898-ban kapta a Kőszegszerdahely nevet, meg különböztetve az ország számos Szerdahely nevű településétől.
1910-ben 443 magyar lakosa volt, Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
1980-ban megalakult a Kőszegi Tájvédelmi Körzet, amelynek része lett a Zsáperek dűlő és Felső-hegy is. Lakóterületei az 1980-as években a hegy felé jelentősebben bővültek a Hegyi utca beépítésével. Az 1990-es évektől a Nyíres utca és a Kőszegi utca végének beépítése történt meg.
